szob_kalvaria

A szobi kálvária

A településekről kivezető főutakon rendszeresen helyeztek el kereszteket, lehetőséget adva az utazóknak ájtatosság végzésére. Sokszor jelölték meg keresztekkel a települések környékének egy-egy magaslatát is, a kálváriai események színhelyére utalva. Szobon a kálvária előzménye lehetett a felállított kőkereszt a mai kálvária helyén, ahol akkor még a faluból a Zebegény felé vezető út vezettet. Bizonyítja ezt egy metszet Ligeti Antal rajza, amely az 1860-as években készült, és a Vasárnapi Újságban jelent meg. Ezen a helyen építtette fel Luczenbacher Pál a felesége és önmaga hamvait befogadó kálvária-kápolnát és a hozzá vezető stációkat az 1880-as évek elején.Ennek bizonyítéka, hogy a kálvária középső keresztjén 1881-es évszám olvasható. A Szobról készült kataszteri felmérés 1885-ben fejeződött be és a Polgármesteri Hivatalban megtalálható eredeti térképen már szerepel a kálvária-stációk sora és a dombtetőn álló kereszt. A kápolna épületén az 1890-es évszám olvasható és az épületben található táblákon is ez az évszám szerepel.
Forrás: www.szob.hu

szob_borzsony_muzeum

Börzsöny Múzeum

A látogatók száma változó, az 1990-es években átlagosan 8 ezer fő kereste fel. Ebből a külföldiek részesedése minimális, 1-2%-ra tehető. Napjainkban ez a létszám 3000 fő kürül stabilizálódott. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállításokra is sor kerül évente négyszer-ötször, valamint előadói estekre, hangversenyekre és iskolai foglalkozásokra is. Az alapítási céllal összhangban egy teremben a település- és helytörténettel összefüggő régészeti tárgyakat, két helyiségben és az udvari folyosón a térség néprajzi anyagából használati tárgyakat mutat be. Az alagsori kiállító-helyiségekben a Börzsöny gazdag természeti (állat-, növényvilág) anyagából látható korszerűen berendezett színes kiállítás. A kapu alatti bejáróban a helytörténeti vonatkozású kőemlékek láthatók.

A Börzsöny Múzeum vezetője: Lakatos József
Telefon: 276372-037, 06-30/409-1547
E-mail: lakatosj@pmmi.hu, lakatosj@vipmail.hu
Honlap: www.pmmi.hu
Nyitva tartás: egész évben 9-17 óra között. Hétfő szünnap.

szab_kapolna

Luczenbacher temetőkápolna

A temetőkápolnát a Luczenbacher család építtette, a család tagjainak sírkápolnájául a régi temetőben. A családalapító, a "halász" Luczenbacher János és felesége, Einczinger Terézia hamvait helyezték el az északi oldalon, a hátsó kriptában. A déli főhomlokzaton található bejárat a kápolnarészbe vezet, ahol a család tagjait ravatalozták fel, illetve miséket tartottak. A bejárat felett egy mozaikkép látható: Mária a kisdeddel. Felette kőfaragással az 1851-es évszám olvasható, valószínűleg az építkezés kezdetét jelenti, mivel a későbbi híradások 1852-t jelölik meg az építésnek. A korabeli metszetek a Vasárnapi Újságban és az István Bácsi naptárában még a kápolna első építési fázisát ábrázolják. A kápolna alatti sírkamrát, amelyben a család összes tagját eltemették, csak a század vége felé építették. A neogótikus stílusú kápolnát Gerster és Fesl pesti építészek terve után 1852-ben építették a szobi temetőbe.

Forrás: www.szob.hu

szab_szobor

Nepomuki Szent János-szobor

A Szobon felállított második legrégebbi szobor, Nepomuki Szent János szobra, a talapzatán az 1758-as évszám szerepel. A szobor elhelyezése minden korban fontos helyet jelentett, itt a Márianosztra felé menő út (ma Szent László u.- Tompa u.) mellé került, szembe a Dunához vezető úttal, ahol régen a szobi rév működött. A mészkőből készült szobrot eredetileg színesre festették, napjainkra azonban erősen megkopott már az időjárás viszontagságainak következtében. Történetéről a legelső írott adat az 1813-as Canonica Visitationban szerepel: a kőből való Nepomuki Szent János szobrot, amely "érintetlen és sértetlen" Huszák János szobi lakos állíttatta 1758-ban. A szobrot 1914-ben újították fel.

Forrás:www.szob.hu